Köszöntelek a blogomon, akár aktív álláskeresőként, akár – szerencsére nem érintett – érdeklődőként olvasol. Az első bejegyzésben általában helyzetképet nyújtanak a blogolók: mit kell tudni a szerzőről, miért jött létre az oldal, és mi a célja. Szóval, kezdjük is ezzel.
28 éves vagyok, és nő – már önmagában ez a két tény ihletet adhat egy teljes poszthoz, tehát erről majd később.
Kommunikáció szakot végeztem egy nagyobb egyetemen. Igen, tudom, büfé-ruhatár képzés, megkaptuk elégszer már hallgatóként is, de azt látom, egykori csoporttársaimmal elég szépen megálljuk a helyünket a nagybetűsben. Hát, Istenem, én most éppen munka nélkül maradtam, de – a legkeresettebb szakmák művelőit kivéve – ki az, aki elmondhatja, hogy nem járt/jár majd hasonló cipőben?
Bármilyen állást szívesen elvállalnék, ami teljes munkaidős, határozatlan idejű szerződéssel jár, és valahogyan kapcsolódik a kommunikációhoz vagy marketinghez. Ezen kívül van irodai és ügyfélszolgálati tapasztalatom is, mindkettőt örömmel, és nem muszájból művelném. Persze a fizetés sem egy utolsó szempont, hiszen friss házasként lakásvásárlás előtt állunk, amihez a bankok elvárják a hosszú távú, biztos jövedelmet (szigorúan papírokkal igazolva). Már csak ezért is nagyon hálás új munkaerő lennék, ha végre sikerül elhelyezkednem…
A férjemmel jelenleg anyósomnál és apósomnál lakunk, szerencsére extra jófejek, de azért nem ez az ideális helyzet. Egy lakáseladás után, a következő megvásárlása előtt költöztünk a szülőkhöz, mondván, így lesz idő megtalálni a tökéletes otthont, nem hajt a tatár. Sajnos a munkám elvesztésével anyósomék nyakán ragadtunk, de egyelőre mindenki jól viseli a felállást.
Másfél hónapja vesztettem el az állásomat, egy nemzetközi szervezet finanszírozásának megváltozása miatt. Tudom, hogy a jelenlegi helyzetben a néhány hónapos, hosszabbítgatott megbízási szerződésnek is örülni kell, de a hitelterveink miatt mindenképpen egy állandó, hosszú távú megoldást szeretnék találni.
A blogírás ötlete azért fogalmazódott meg bennem, mert egész egyszerűen imádok fogalmazni, írni, dokumentálni. Diákújságíróként, később végzett újságíróként és marketingesként ez az igényem mindig ki volt elégítve, most pedig hiányzik, hogy nem alkothatok. Célom csupán annyi, hogy “kiírjam” magamból az álláskeresés örömeit és bánatait – elsősorban saját magam kedvéért, de ha ebből bárki a legkisebb mértékben is profitálni tud, nagyon fogok örülni.
A helyzet érdekes: egy olyan tematikus blogot kezdek most írni, ami egyszer csak, nagy hirtelen meg fog szűnni. Nem tudom, hány bejegyzést ér meg. Ha sokat, akkor lesz időm számos kérdéskörről írni, jól kivesézni ezt a témát, netán szakértőket megszólaltatni, vendégposztokat kitenni. Ha viszont a blog kárászéletűnek mutatkozik, akkor sorry, de a kutatásom véget ért, állást kaptam! 🙂
Bárhogy is legyen, remélem, az keresés végén mindenképpen egy szuper munka vár, remek kihívásokkal és egy lelkes csapattal.
Induljon az ÁLLÁSKALAND!
Kommentek