Ahogyan az üdvözlő bejegyzésben ígértem, külön posztot szentelek a címben megjelölt problémának. Én ugyan nem problémának, hanem élethelyzetnek nevezném, hiszen ezt nem lehet csak úgy egyszerűen megoldani, mint egy “gondot”. Sajnos nem tehetek arról, hogy lánynak születtem, és szépen lassan telnek az évek. 🙂
A legtöbb munkáltató viszont mit lát az önéletrajzom alapján? Itt van egy 30-hoz közeli nő, nem jelzi a családi állapotát, gyanús: vagy gyerekei vannak, vagy már férjnél van, tehát gyerekei LESZNEK.
Forrás: Pinterest
Szeretném elmondani, hogy tökéletesen megértem a munkáltatókat, hogy elsősorban olyan munkaerőt keresnek, aki remélhetőleg nem hagyja ott őket belátható időn belül két-három (vagy több) évre, hanem szorgalmasan húzza az igát. Teljesen igazuk van, hogy egy 28 éves férfi és egy 28 éves nő közül az előbbire esik a választásuk. És egyre nagyobb kereslet van a pályakezdőkre is, akik szintén ideális munkaerők: valószínűleg még eszükbe sem jut a családalapítás, viszont ügyesek, kreatívak, és hatalmas a munkabírásuk.
Tudom, mert én is voltam lelkes gyakornok, évekig güriztem napi 10-12 órákat ingyen, majd néhány tízezer forintért. Nem volt időm és pénzem semmire, de boldog voltam pusztán attól, hogy profi környezetben dolgozhattam, és elismerték a munkámat.
DE: azóta eltelt pár év, férjhez mentem, tovább lépnék, mint ahogy a legtöbb ember. Szeretnénk önálló életet, lakást venni, szépítgetni, bútorokat venni, utazgatni. És igen, szeretnénk gyereket is, majd. Nem rohanunk, de azért – szerintem érthető okok miatt – nem várnánk már 10 évet a projekttel.
Hogy mik a tapasztalataim? Az eddigi interjúim kb. felén kérdeztek rá, hogy tervezek-e gyereket szülni a következő években. Volt, ahol a telefonos előszűrés része volt a tapogatózás: “Ne haragudjon, hogy rákérdezek a családalapítási terveire, de a cégnél most 1-2 évig nagyon sok munka lenne, nem olyasvalakit keresnek, aki három hónap után elmegy szülni.” Máshol az állásinterjún érdeklődtek, burkoltan: “Hogyan képzeli el magát 5 év múlva?” Miután részleteztem a szakmai terveimet, diszkréten kihagyva a gyerektémát, konkrétan is megkaptam a kérdést: “És a magánéletben?”
Tudatos – vagy legalábbis magamat tudatosnak vélő – álláskeresőként határozottan kijelentettem, hogy természetesen terveim között szerepel a gyerekvállalás, de jelenleg, friss házasként egyelőre szeretnénk függetlenedni a szülőktől, a saját lábunkra állni, lakást venni (hitelből persze), és majd később, 4-5-6 év múlva jöhet a gyerek. Aztán a munkáltató vagy elhiszi, vagy nem. Ha szimpatikus vagyok neki, jobb esetben bízhat abban, hogy igazat mondtam.
Nem esik jól ez az egész, de nem a Holdról jöttem, előre számítottam a témakörre. Ez van, mehetnék tüntetni, de inkább bízom abban, hogy a szakmai felkészültségem és a “személyes vonzerőm” (hehe) erősebb, mint a hirdetők gyerekvállalástól való félelme.
Kedves munkáltatók, adjatok egy esélyt a 26-40 éves nőknek! Legalább hívjátok be őket egy állásinterjúra, hadd bizonyítsanak! Igen, valószínűleg családcentrikusak, ám az otthon biztonságának fenntartásához elengedhetetlen a rendszeres munka és bevétel, ezért ezek a nők nagyon lelkiismeretesen tudnak dolgozni, extra megbízhatóak és hatékonyak. Vagyis: pont ugyanannyi előnyük van, mint hátrányuk (ha nem több). 🙂
Csak egy pici esélyt kérünk, hogy bizonyíthassunk!
Álláskaland – már a Facebookon is! >>
Nincs tökéletes munkaerő… Ha fiatal, akkor tapasztalatlan, vagy gyorsan elmegy a cégtől több pénz vagy karrier érdekében. Ha 30 körüli, akkor gyereket akar vagy van neki kicsi. Tegyük fel, az összes 30-as nő egyszerre lesz kismama. Akkor mi lesz? Ha 40 elmúlt, akkor meg már öreg. Ha iskolája van, akkor az vagy kevés, vagy sok. Ha férfi, őt talán biztos nem érinti a gyerekkérdés annyira, de nézzük már meg, hány férfi van pl könyvelő, a nőkhöz képest? Vagy pl. adminisztratív munkakörben, vagy nőibugyi-eladónak… van, amihez nincs affinitásuk. (Általában, hogy a nőknek sincs bizonyos dolgokhoz, és ez így van jól.)
Az a munkáltató, aki egy munkatárs helyettesítését nem tudja megoldani adott esetben, az hogy old meg ennél sokkal nagyobb feladatokat problémákat, amik egy cégnél vannak?